fbpx

Távoktatás: hogyan oktatunk távolról – hogy anyukám is értse, 4 lépésben

Czernecki Péterrel, a 10xONE vezérigazgatójával fél éve beszélgettünk utoljára, akkor is rém izgalmas dolgokat mesélt. Most egy teljesen más témáról lesz szó, ami most sok mindenkit érdkel: távoktatás, távoktató szoftverek. Hogyan vezessük be, hogyan induljunk?

 

Mi történt?

Az iskolák hirtelen szembesültek azzal, hogy távoktatni kéne.

Miért fontos mindez?

Mert az iskola, ha működik a kapcsolat a diákokkal, és elindul a távoktatás – a jelen helyzetben a „vírusfertőzés veszély van, de minden rendben van” biztonságot, bizonyosságot kelti a diákokban.

Jó – de hogyan álljanak neki az iskolák?

Több részre osztható a teendő. Nem atomfizika – a lényeg, hogy ne akarjunk mindent egyszerre. És ne higyjük, hogy minden tökéletesen fog menni az elején. Nem fog. De nincs ezzel semmi gond.

Honnan a bátorság, hogy erről nyilatkozzon?

Évtizedek óta egyszerűbb és bonyolultabb szoftvereket választunk ki, készítünk, vezetünk be cégeknek, adott feladatra. Azt láttuk, hogy a legnagyobb hibák akkor keletkeznek, ha egyrészt néhány apróságról elfeledkeznek – ezekről alább írunk – másrészt akkor, ha nem a megfelelő szoftvert használják a megfelelő feladatra. Attól mert valamit „oktatási szoftver”-nek hívnak, még sok mindent tudhat, sok mindenre képes lehet.

És mit tett Ön az oktatási szoftverek kapcsán?

Egy hétvége alatt összeraktunk egy összefoglalót, amiben segítünk tájékozódni. Nem a cégünknek reklám – a cégünk ilyen szoftvert nem árul.

Ebben összefoglaltuk, hogy „mi mit tud”.

És vannak benne nem csak oktatás-szervező, kommunikációs szoftverek, hanem az Oktatási Hivatal által közzétett összes online tartalomra is benne vannak a hivatkozások.

Ezt ide kattintva lehet elérni.

Ebben mindenképpen érdemes szétnézni.

A közösségi médiában „nagyot ment”: 8 óra alatt 100 feletti megosztást kapott, 40-50 ember nézi folyamatosan.

Első lépésként mi az, ami a legfontosabb?

Az első a kommunikáció biztosítása a tanárok-tanárok és tanárok-diákok között.

Ami most azért nehéz, mert erre a helyzetre nem volt felkészülve szinte senki. És: gyorsan változik a helyzet. Egy háborúban is a kommunikáció az első, de ott fel vannak erre készülve.

Mit tud tenni az, aki pénteken még az iskolában oktatott, hétfőtől pedig online kell oktatnia?

Az osztályfőnökökön a világ szeme: az ő szerepük az első: osztályonként készítsenek egy csoportot a szoftverben amivel majd először kommunikálnak. Hogy milyen szoftverrel vagy hogyan teszik ezt az teljesen osztály-függő: hány évesek a diákok és az ország mely részében vannak.

Amiben reménykedni lehet: még a leg-elmaradottabb régiókban is a diákok már fenn vannak Facebook-on, Whatsapp-juk, Viber-ük is van.

Akkor a bonyolult megoldások helyett válasszuk azt, ahol egyébként szórakozni szoktak?

Igen, mért is ne!?! Ebben sok informatikus eretnekséget lát – de ezt nézzük el nekik.

Aki szakmai kifejezéseket akar hallani: van az ún. onboarding folyamat – ami egyszerű: annyit tesz: hogyan üdvözöljük az új diákokat egy-egy szoftverben a „fedélzeten”.

De miért kellene az új diákokat „üdvözölni” bármely szoftverben?

Egyszerű ez is: mert az nem úgy megy, hogy még soha nem használtam valamit, és hirtelen elkezdem használni. Ez csak az informatikusok fejében létezik. A valóság az, hogy a legtöbb szoftverbe először regisztrálni kell. Utána pedig megtanulni, hogy mihez hova kell kattintani.

Egyik sem ördöngősség, de ha próbáltunk már több 10 felhasználót egyszerre irányítani, úgy, hogy nem is voltak helyben jelen – hát: nem könnyű.

Erre fel kell készülni.

Alapelvek távoktató szoftverek használatba vételéhez:

Kommunikáció – nem fogsz tudni szoftvert bevezetni, ha a diák máshol ül, és még nem használta és nem tudsz vele valahogyan beszélni. Ezért az első és legfontosabb a kommunikáció megteremtése, lehetőleg szóban.

Első benyomás – nagyon fontos: ezért kezdj olyan dolgokkal amit ismernek, adj kis feladatokat, legyen „valami”. És: nevetni, viccelődni lehet! Ha Facebook-on vagytok, mehetnek a kommentek a tananyag alatt. Miért is ne? Ne tiltsátok le őket!

Próba: először kis csoportban – akkor fog működni nagyban, ha kipróbálod először kicsiben. Bármilyen szoftver is az.

Hibázni lehet – lesz, ami nem fog működni. Van ilyen. Nem a világ vége. Ez csak egy szoftver.

A kevesebb – több – nem kell mindent egyszerre. Ráértek. Senki nem fog elszaladni.

Akkor jól értem, hogy ezért kell először olyan szoftverben felvenni velük a kapcsolatot, amit ismernek?

Igen, pontosan. És: tudjuk, hogy pl. a Facebook nem enged 13 évesnél fiatalabbat regisztrálni – regisztrálja a szülője, legyen hozzáférése, és lássa, hogy kivel ismerkedik Facebook-on.

Ez most akkor egy Facebook reklám? Nem fogják ezt hinni?

Dehogy. A kérdés itt az, hogy hogyan hidaljuk át azt a szakadékot, ami a pénteki nap – amikor még mindenki benn volt az iskolában – és e hét között van: amikor mindenki távol van.

Ezt csak úgy lehet nagyobb kudarcok nélkül átvészelni, ha olyan eszközön kommunikálunk először, ami minden diáknak van, nem kell őket feliratkoztatni bele és ismerik. Ennyi.

A Facebook egy nyílt, szórakozásra kitalált dolog, nem? Hogy lehet ebben egy osztálynak oktatni?

Egy Facebook csoportot kell készíteni – és meghívni bele az osztályt. És kész. És a tanárokat. Tehát: diákok + az összes tanár, aki őket tanítja. És mehet az első óra.

Mit lehet még egy Facebook csoportban tenni?

Triviális válasz: posztokat létrehozni: ide közzé tehető a videó, a feladat, az anyag, bármi. És: lehet rá kommentálni.

És a második lépés?

Adjunk nekik tananyagot. Bármilyet. Összefoglalta az Oktatási Hivatal is, hogy hol lehet tananyagokat digitálisan elérni. Ezen túl a fantáziánkra van bízva: adjunk nekik anyagot, kössük le őket. Szintén a fenti táblázatban rengeteg ilyen elérhető. Ezen túl is: digitálisan is rengeteg anyag van.

És ezután? Mi jön még?

Ezt követően lehet a további szoftverek után nézni és azokat fokozatosan bevezetni.

Ezeket is 4 részre lehet bontani: 1 – kommunikációt és csapatmunkát segítő szoftverek, 2 – oktatás-szervező-szoftverek, 3 – oktatószoftverek, konkrét tartalommal 4 – egyéb oktatáshoz felhasználható tartalmat biztosító szoftverek

Tehát: az első akkor a kommunikációt és csapatmunkát segítő szoftverek. Ez tudományosan hangzik. Mit takar?

Ez is egyszerű: ugyanaz, mint amit a Facebook Messenger vagy a Whatsapp tud, csak már rendezettebb körülmények között, elegánsabban.

Ezek mire jók?

Hívásra, üzenetekre – és ami fontos: képernyő-megosztásra: ez az óra hangulatát adhatja vissza, még ha távol is vannak a diákok. Ezek már komolyabb szoftverek.

Itt két nagy befutó van: a Microsoft Teams és a Google Hangouts.

A Microsoft Teams ingyenes, örökre. Ráadásul az Office termékekkel is integrált, amik szintén ingyenesek oktatási intézmények, diákok számára.

A Google terméke 2020 július 1-ig biztosan az, oktatási intézményeknek – éppen a helyzetre való tekintettel.

Miben különbözik a két termék?

Valójában nem sokban. Bármelyik használható. A Microsoft termékbe talán egy picivel könnyebb regisztrálni. De: mindkettőhöz kell az elején – de csak az elején – iskola informatikusa. Először az iskolát kell regisztrálni, mint intézményt. Majd ezt követően az egyes tanárokat

Majd a tanárok hívhatják meg itt is a saját diákjaikat – megint az osztályfőnököké a fő szerep.

Mi az ami még kelleni fog ahhoz, hogy működjön a kommunikációs eszköz?

Ha nincs email fiókjuk a diákoknak, azt el kell készíteni. De ebben a Microsoft és a Google is „segít”, ezt támogatja. Legalább lesz minden diáknak e-mail címe!

Mire figyeljenek még az iskolák?

Mindent először kis csoportban próbáljanak ki, maximum egy osztályra – akivel egyébként tudják tartani a kapcsolatot. Ezért fontos – nem ismétlem többször – a Facebook. Nincs jobb jelenleg. Ez a kezdeti kapcsolattartáshoz kell: ha elakadnak a többi szoftver telepítésében, használatba vételében. Illetve: a kezdeti kipróbáláshoz is kell.

Ha megvan a kommunikáció – akkor mi a következő?

Az oktatás-szervező-szoftverek. Ezeken feladatokat lehet kiadni illetve téma szerint tananyagot megosztani. A feladatokat a legtöbb esetben értékelni lehet és számon is lehet kérni. Ezek azért is jók, mert az „osztály” érzését sugallják a diákok felé: érzik, hogy ez most ugyanaz, csak digitálisan.

Az oktatás-szervező szoftverekhez mi a jó tanács?

Mint fentebb is: a fokozatosság. Próbáljuk ki egy kis csoportban. Kevés feladattal. Jöjjenek bele. Élvezzék. Ha már értik, utána lehet bővíteni.

Az oktatás-szervező szoftverek közül hogyan válasszunk?

Itt attól függ, mit szeretnénk. Itt is a Google terméke merül fel: van egy Classroom nevű. Ez a Hangouts-al – ami a kommunikációra szolgál – integrált. De van rengeteg egyéb termék, a táblázatban elérhető.

És van még két csoportja a szoftvereknek: 3 – oktatószoftverek, konkrét tartalommal 4 – egyéb oktatáshoz felhasználható tartalmat biztosító szoftverek

Igen, az oktatószoftverek konkrét tartalommal: ezek kicsit olyanok mint egy online oktató-tár vagy feladat-tár, de úgy, hogy már konkrét tantárgyakra van benne kész tartalom.

Ebből a Khanacademy talán a legjobb – és van benne magyar tartalom. Ez kicsit egy oktatásszervező szoftver is. Ez a leg-bonyolultabb, ezt meg kell tanulni. Ezt bevezetni biztosan több hét. Az egyetlen hátránya, hogy a videók egyrészt angolul vannak, magyar felirattal, másrészt a tananyag az amerikai iskolarendszerhez készült.

És mi az 4 – egyéb oktatáshoz felhasználható tartalmat biztosító szoftverek csoportja?

Ez az utolsó. Ebben pedig a „minden egyéb, ami oktatásra használható” dolog van benne. Itt is legyen alapelv a kipróbálás és a kevesebb több!

Azaz próbáljuk ki pár diákkal, akik hajlandóak erre, és ne vegyünk használatba egyszerre több eszközt, mert a legjobbak kivételével a többiek el fognak veszni benne.

És mi a negyedik lépés?

Ha minden megvan – akkor lehet saját tartalmakat is gyártani.

A fenti szoftverek közül a 3-as és 4-es csoport is támogatja ezt.

Szokásos kérdések, melyeket mindenki feltesz

Nem fognak összeomlani ezek a rendszerek?

Nem. Ezek a cégek több 100 ezer szerverrel – nem sima számítógéppel hanem szerverrel – rendelkeznek. Ha a karácsonyi üzenet-áradatot bírták a gépek, ezt is bírni fogják.

Használjuk őket bátran.

 

És mi a helyzet az adatvédelemmel?

Mind a Microsoft mind a Google és a Facebook is a GDPR-t és az Európai Unió törvényeit magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az európai felhasználók adatai itt vannak Európában. Magyarország az EU része.

Mi van, ha jogvédett anyagot használok fel?

Erre amikor először letöltöm – figyelni kell, természetesen. De: jelen helyzetben nehezen elképzelhető, hogy valaki ezért perelne minket. Azért járjunk el gondosan.

Utolsó tanács? Ha elakadnának?

Mondanám, hogy írjanak, hívjanak – de tartok tőle, hogy nem bírnánk a hívásokkal.

Ezért az informatikusok kezében van a kulcs. Mutassák meg nekik is ezt a cikket. Ők azt fogják mondani majd: „tudom, ezt mind tudom” – de azért hátha elgondolkodnak azon, hogy a fokozatosság és a többi alapelv: aranyat ér majd.

Én biztos vagyok benne.

És a cikk végére, még egyszer a hivatkozott táblázat:

Ezt ide kattintva lehet elérni.

Ha van vélemény, lehet kommentálni bele. Nincs letiltva. Örömmel fogadjuk.

10xONE.HU