fbpx

10xONE – ahol nem sikerült – 10XONE

[av_one_full first av_uid=’av-1a6nj’][av_textblock size=” font_color=” color=” admin_preview_bg=” av_uid=’av-12jkr’]

Anti-referenciák – avagy: ahol nem sikerült

Vannak sikertörténeteink – ezekben az a közös, hogy az ügyfél komolyan gondolta.  

Hiszünk abban, hogy a siker titka 20%-ban az eszköz / szoftver, 80%-ban az ember; ahogyan a sikertelenségé is.  Abban is hiszünk, hogy jó eszközzel a sikeres projektek aránya drasztikusan növelhető.  Ilyen a 10xONE.  Tanulságos történetek, íme.  Fontos megjegyeznünk, hogy mindent elkövettünk, hogy ezek a cégek se legyenek azonosíthatóak.  Célunk nem a revans, az “igazság” keresése, hanem az, hogy még idejében magára ismerjen az, aki hasonló helyzetben van, és mielőbb szálljon ki belőle, vagy inkább bele se kezdjen.

Értékesítési hálózat Budapesten – “mindent ingyen!”

Egy újonnan induló webirodával felszerelt értékesítési hálózat. A weblapjukon regisztráltak volna.  A hálózat kezdettől arra épült volna, hogy olcsón szerez be, nagy tömegben bizonyos terméket / szolgáltatást, amit aztán az értékesítők eladnak.  A szemlélet mindenben ez volt: semmit ne kelljen érte fizetni, de legyen rajta értékesítési jutalék. Több mint fél évig tartott a projekt. Közben az ügyfél egy másik szállítótól hallott egy “hasonló” megoldásról – ami ingyen van.  Velük is elkezdett tárgyalni. A rendszert végül nem vette át.  Mi egyetlen fillért nem kaptunk a megrendelőtől.  A mai napig se indult el a hálózat, a cég halódik vagy meg is szűnt.

A kudarc oka: induló cég, cégvezetésben tapasztalatlan alapítókkal; vélhetően (utólag jöttünk rá) a 0 kezdeti beruházás volt a legfontosabb szempont, amiért a 10xONE-t választották.  Minden lehetőséget kihasználtak arra, hogy minél később, minél kisebb összeget kelljen rendszeres díjként fizetni – ez a mi motivációnkat egy idő után 0-ra csökkentette.  Sajnos akkor kezdődött a webes felületünk fejlesztése – a technológiával mi is küzdöttünk, de a projektet – megfelelő szándék esetén – simán be lehetett volna fejezni.

 

És ahol el sem kezdhettük: kereskedő cég – avagy ahol tényleg semmi közünk nem volt ahhoz, hogy el sem indult

Egy kereskedő cég, magyar, egyszemélyi tulajdonossal.  Fél éven át egyeztettünk arról, hogy mi lenne a feladat. Mi türelmesek vagyunk, és hiszünk abban, hogy “Mindenki vezethet!”, ezért álltuk a sarat. Bár volt, aki cégen belül azt jelezte, hogy nem kéne szerződni, mert tisztelt ügyfelünk nem tudja mit akar, végül 6-8 találkozón (és 3 változaton) keresztül leírtuk. Számos egyedi igény merült fel, ezért közösen pályázatot is kerestünk, hogy finanszírozzuk a bevezetést és a szoftver díjakat is. Sőt: hogy menjen, szállítói hitelt is nyújtottunk a pályázat finanszírozásához.  Mindenben megegyeztünk, a pályázat nyert, szerződtünk.  Szállítottuk a szoftver licenceket, amiket ügyfelünk cégszerűen átvett. A vonatkozó számlát kiegyenlítette.

Vártuk, hogy menjen tovább a bevezetés, kerestük az ügyfelet – nem volt válasz.  Aztán kb. 2 hónap után kaptunk egy ügyvédi levelet, amelyben jelezte, hogy kéri vissza a pénzt az – állítása szerint – “előleg” számlákra (mivel van full extrás (többnyelvű, többdevizás, paraméterezhető, EU-s ÁFÁ-t stb. figyelembe vevő) számlázás funkciónk is így pontosan tudjuk, miben különbözik az előlegszámla és a végszámla).  Továbbra is kerestük az ügyfelet, semmi válasz.  Szívesen leültünk volna vele egy kávéra, hogy megbeszéljük, mi történt.

A kudarc oka: az ügyfél vélhetően nem tudta, mit akar – majd mégis tudta – majd meggondolta magát. A másik lehetőség, hogy közben egyéb üzleti ötlet jutott az eszébe. A harmadik lehetőség, hogy meglátta a 199 Ft-os árat, és úgy gondolta, hogy minek fizessen milliókat.

További megjegyzés: természetesen a 199 Ft-os ár és az egyedi szoftver projektek ára között ég és föld a különbség, mi is tudjuk.  Ez teljesen természetes.  Hogy miért ezt lásd itt, ide kattintva.

 

Tanácsadó cég, Budapesten – “szeretlek is meg nem is”

Egy nagyon jól menő tanácsadó cég, ahová nagyon be szerettünk volna kerülni – akkor kezdődött a válság és meg voltunk ijedve, hogy nem lesz több ügyfél (szerencsére lett, sőt!).  Ezért a bevezetést ingyen elvállaltuk, a havi díjban is keményen alkudtak.  Közben többször cserélődött a projekt csapat – az ügyfél oldaláról, és alakultak az igények.  A projekt nyúlt.  Az ügyfél korrekt volt, mert saját döntése alapján elkezdte fizetni a masszívan lealkudott havi díjat, bár még nem szállítottunk le mindent.  

Egy új vezető került ügyfél oldalról (a tanácsadó cég oldaláról) a projektre (aki mint kiderült, az egyik tulajdonos a cégben), aki nem ismerte az előzményeket, az se nagyon érdekelte, hogy nincs bevezetési díj: mindent azonnal akart.  Egyetlen esélyt kaptunk még, hogy egy “hibát” orvosoljunk (a cash flow tervben egy adott állapotú tételt nem az egyik, hanem a másik oszlopban kellett volna figyelembe venni – ez a teljes projekt kb. 0,1%-a volt jelentőségben), majd úgy döntöttek, hogy felbontják a szerződést.

Jelezték, hogy fél év múlva szívesen újrakezdenék – mi nem.

A kudarc oka: Számtalan alkalommal csere az ügyfél oldalon a projekt csapatban.  Az újonnan csatlakozó ügyfél-képviselőnek se ideje, se esélye nem volt, hogy átlássa a projekt státuszt, vélhetően az egész feladat egy púp volt a hátán. A projektet az sem segít
ette, hogy nem volt bevezetési díj és hogy az igen szerény havi díj fejében kellett volna bevezetni, így nem éreztünk különösebb késztetést arra, hogy háromszori újraindítás után küzdjünk.

 

És ahol sikerült >

[/av_textblock][/av_one_full]